Pincehelyi László
Nincs nekem honvágyam.

Nincs nekem honvágyam
én csak buta vagyok,
hogy éjjel és nappal
Hazámra gondolok.

Nincs nekem honvágyam
hiszen minden van itt,
csak az ország kincse
szinte majd megvakít.

Nincs nekem honvágyam 
van itt is orgona,
csak sötét a színe 
és nincsen illata.

Nincs nekem honvágyam
piros itt az alma,
csak a bele sárga 
meg mérges a magja.

Nincs nekem honvágyam
szép zöldes az erdõ,
csak minden fájáról
csepeg savas esõ.

Nincs nekem honvágyam
gerlicéket látok,
csak búgásuk helyett
mindegyik csak tátog.

Nincs nekem honvágyam
zöld fehér a szõlõ,
csak a héján belül
olyan mint a velõ.

Nincs nekem honvágyam
szép a kútnak vize,
csak ha megkóstolom
keserû az íze.

Nincs nekem honvágyam
szabad az én testem,
csak egy nehéz bilincs 
húzza le a lelkem.

Nincs nekem honvágyam
hiszen gazdag vagyok,
csak összes kincsemért
egy pár könnyet kapok.

Nincs nekem honvágyam
csak üldöz egy átok,
mert még álmomban is
a hazámba vágyok.