Woyzek a deviáns

mottó:
„Úgy rohangál itt a világban, mint egy nyitott borotva..."
/ a filmbôl /

A fenti címen riportösszeállítás készült az ART'HÚR videoantológia számára. A 25.Magyar Filmszemle egyik gyôztese a Woyzek címû film volt, Szász János rendezésében. A legjobb férfi alakítás díját Kovács Lajos a film fôszereplôje kapta. A Woyzek másságát és annak eredetét próbáltuk felszínre hozni. A film elsô megszólalója Szász János:

Kovács Lajos mennyire Woyzek és Woyzek mennyire Kovács Lajos? - ismétli a kérdést elgondolkodva. - Ô egy ilyen színész aki voltaképpen nagyon kevés eszközzel játszik, nagyon egyszerûen játszik és nem játszik… hát Ô Woyzek, és egy nagyszerû ember.

- Hogy érzed magad?

Kovács Lajos: Nem tudom… mint egy újszülött. Meg kéne fürdetni, meg kéne szoptatni... bár most megszoptattak /-cinkost keres a szememben-/, hisz adtak egy ilyen gyönyörû díjat.

-Számítottál rá?

K.L. Azt hittem, hogy egy különdíjat fognak kitalálni, hiszen gondold csak el, hogy volt 25 játékfilm, abban 5000 színész… Ez hihetetlen számomra, hogy éppen egy ilyen nehéz témájú, nehéz veretû mûben sikerült élre tôrnöm, nem is olyan nagy filmes múlttal a hátam mögött.

-Hogy érezted magad Woyzek szerepében?

K.L. Ez egy SORS… nézhetô, átélhetô sors! Akkor amikor itt /-a Kongresszusi Központban-/ versenyfilmként vettették, megrémültem. Az elsô 10 percben elkezdtek járkálni az emberek. Arra számítottam, hogy itt tömegvándorlás fog elkezdôdni. Kétszeres harcot kellet folytatnom. Egyet a vásznon, de a nagyobb küzdelem a nézôtéren folyt, egy ôrült negy harc, hogy „ne menjetek ki" -de én nem szólhattam! Próbáltam a testemmel tartani ôket lentrôl. Lehet, hogy furcsán hangzik, de volt bennem egy ilyen kettôs küzdelem.

Eperjes Károlyt mint színészkollégát kérdeztük:

Kovács Lajos nagyon jó színész, énnekem ez jut elôször eszembe róla! Nagyon jó partner, nagyon jó vele játszani! A legfinomabb minôségû színészek egyike!

-És a mássága?

E.K. Az az övé, az egyéniségéhez hozzátartozik. Aki elveszi tôle az egy barom!

K.L.Valahogy mintha az ütôeremen tudnám tartani a világot, ...de azt a világot amit én fel tudok fogni. Azt hiszem a Woyzekben ez sikerült!

-Kovács Lajos mennyiben más mint a többiek?

Szász János:

Más, mert nem lehet sokat hazudni neki. Nem lehet megkerülni könnyen azt a néhány kérdést amit a színész feltesz a rendezônek, hogy ... miért jövök be?
Igazi válaszokat vár és ha az ember megtalálja ezeket, akkor nincs vele semmi gond.

E.K. Csak az nem tud vele dolgozni, aki nem tudja mit akar. A feladatok között a mássága kíválóan mûködik. Azért más, mert egyénisége van.

Milyen érzés itt lenni?

K.L. Abszolút szokatlan, nem vagyok hozzászokva, mert én egy ilyen elrejtôzködô fickó vagyok, tehát nem nagyon szeretem a fényeket, a nyilvánosságot, a sok zajt... kimondom én egy olyan magányos gyerek vagyok.
A film készítése az én igazi világom.
Ha például itt forgatnánk egy filmet és itt énnekem valami szmokingban kellene tündökölnöm ... hát az bizony nem menne.
Jobban érzem magam elhagyatott várótermekben, pályaudvarakon, ahol a Woyzek is játszódik.

-Mennyire érzed magadénak ezt a filmes közeget?

K.L. Lehet, hogy túlzok vagy rosszul fogalmazok, de ez Istennek a közege, ezt ne felejtsük el! Ez mindannyiunkké kellene, hogy legyen. Ha mindannyian elfogadnánk azt, hogy ezt nem sajátíthatja ki senki, senki sem mondhatjamagántulajdonának, magánszférájának, akkor jól érezném magam én is.

-Mégegyszer gratulálunk az ART'HÚR nevében és nagyon sok sikert kívánunk még Neked.

K.L. Köszönöm szépen, az Isten áldjon meg benneteket!