helyzetKÉPtár


Mozgólépcsôn

A terelôkorlát ütésére tért magához. Elejtett újságát a mögötte tolongók összetaposták,ôt pedig rátaszították a mozgólépcsôre, amin a cseppfolyóssá vált tömeggel együtt alászállt a mélybe...
A lépcsôn állók arcáról a részleges megérkezés megkönnyebbült kifejezését szinte letépte a hirtelen rándulás.
A tömeg rendezte sorait és felkészült az újraindításra.
Tétlen várakozás következett, amit a védtelenség és a kiszolgáltatottság kipárolgó szaga elviselhetetlenné tett.
Pár másodperccel késôbb a szoros mozdulatlanságra ítéltek szabadságvágya márpánikszerûvé vált, majd az elkerülhetetlen robbanás emberáradata- magával sodorva a makacs és idealista várakozókat- betört a peronra. A forradalmi tömeg hajléktalanok otthagzott lábait és kalapjait átugrálva, az éppen beérkezô vonat felé nyomult.
Már a mellette állók is elindultak, de ô még mindíg nem mozdult.
-Nem megy?-kérdezték hátulról.
-Nem. Nem megyek. A purgatóriumban már úgyis elkelt minden hely.-mondta, majd megfordult és elindult a kijárat felé.

THYMIAN


Kommentár nélkül

Az öreg elindult gombát szedni. A kedvenc helyét esô után mindíg felkereste.Åltalában teli kosarakkal tért haza, de ma csak egyet talált. Ez az egy viszont óriási volt és felhô formájában somolygott az öregre...


DEMETER GÉZA
LÁZALÁMASONG

címerbe fodrozódó tömény szagok
hal nyúlánk nyálkás
pávaszemlátás
propagandisztikus tökélytelenség
jelmondatszerû töketlenség
/lázalámasong/ cím
körhinta kényszerûségbôl
nonszensz hogy írok
védtelenségbôl...prekommunikatív próbálkozás
...de hisz védett vagyok.


KALÁCSKA RÓBERT
UTOLSÓ ALTATÓ

Fekete lepkék vörös ég alatt
halálukba kergetôzve szállnak.
Ibolyaszín-tengerben rémült, szótlan halak,
hûtlen gyermekei megannyi vágynak.
Ne mondd ki, ha nem akarod,
lila füstbe rejtsd el.
Szél repíti gondolatod:
Ecce homo- íme az ember!