Boldog Dávid
A Csend...

A csend mint apró gyöngyök.
Valahol a magasban kinyílik egy gát,
és a semmibõl egyenletes ütemben
hullanak meztelen testedre.

A levegõ ezüstfényben úszik
és meg-meg csillanak a hûs gyöngyök
forrrón kifeszült bõrödön.
Csend van. Tisztaság.
A csend HÓFEHÉR.

Az áradat megduzzad.
Állsz és tûrsz, miközben mély
árkot fúr a föld mélyébe.
Beletaszigál. Elnyel a gyöngyáradat.
Csak zuhansz, egyre lejjebb és
semmit sem látsz,
a csend KOROMFEKETE.