Gazdátlan szerelem

Vellai Erik krupié, az éjszaka "puha feketeségében", a "bokszkesztyûs életben" a Szerelemnek állít emléket, legfõképpen magának. "Lelke pernyeként száll" -, hol gyufásskatulyákra rajzolva, hol levelet írva lelkének szent terhéhez, s mindezt a viszonzatlanságra ítélve.
 

"Ajándék vagy nekem,
derengés a csillagtalan éjszakában,
enyhülés szívem fájdalmában,
de tudom nem tarthatlak meg:
Te a fényre születtél,
míg én az éjszakát járom."
"Egy kis tündér jár
elvadult betontengerekben,
s talán lehetek békakirályfi egyszer
...az õ meséjében."
Vellai Erik
Az új év
Füst, whiskey, sör, gyertya,
a zene szól...
talán most jobb lesz...,
de már az új év sem a régi!