Az átkozódásrúl

Hijába élünk a huszonegyedik század küszöbén, hijába van a nagy modernködés, mög autómatizálódás, az átoknak még mindég nagy hatalma van, legalább is szörintem. Régön a cigányok, mög a törökök átkozóttak. Az öreg cigányasszony, ha valamit bizonyítani akart, akkor monta, hogy fakujjam mög. Aki nem értötte azt hihette, hogy azt monta, hogy vakujjam mög. Ha fakult vóna abüre, akkor mingyár nem is lött vóna cigány. A török mög azt kivánta, hogy verjön mög az Isten, égy rossz szomszéddal, mer a rossz szomszédság török átok, mer a szomszéd van legközelebb az embörhön. Ismertem égy embört akinek fogott az átka, de valamit mögcsinált abbúl is csak baj lött. Azt mestélte, hogy annak elõtte régön járt itsálóba. Egy háztul horták a tejet. A gazda léhitta az istálóba, hogy nézze mög milyen szép elõhasú üszõje van. A koma nem gyõzte eleget dicsérni, mer tényleg nagyon szép jószág vót, ahogy elmonta. Nem sok idõ múlva találkozott a gazdával, aki szomorúan elpanaszolta, hogy ellésbe mögdöglözz a borjú is, mög az anya is. Ezér nem szabad a szép gyerököt, mög a szép jószágot mögcsudálálni, inkább azt mondani, hogy jaj de csúnya vagy, oszt a köpködést imitálni. Az átokrúl annyit mondott ez a koma, hogy van még rosszabb. Elmondott erre három esetöt. A fõnöke abba az idóbe elmönt nyugdijba. A fönök mög beosztott közt, mindég vótak, mög lösznek is ellentétök, nézeleltérésõk. Vótak is hun kisebbek, hun nagyobbak. A fönök mikor mán az utolsó nap dolgozott, alköszönt mindönkitül. odamönt Ü hozzáis. E mög avvak búcsúzott el tüle, hogy né sokáig szenveggyön, de csak hülyeségbül monta. Nem telt el égy félesztendõsé, a fõnök möghalt hitelen. Egy másik estbe mög az történt, hogy a fõnök aki nem is vót valami nagy beosztásba, nagyon éröztette a hatalmát. Ennek nem a szömibe, csak úgy a hátamögött monta nyugdijazáskor, hogy keresd a könyeredet, Té is olyan nehezen, mint ahogy én keresöm. Ez is begyütt, mer a csencs piacon árúl, olyan apró, csöprõ dogokat. Ami a harmadik eset égy szomszégyával esött mög ez is fölényösködött vele. Ennek mérgibe azt kivánta, hogy dögöjjön mög. Hát ez mög nem döglött, csak elesött, oszt combnykatörése lött. Ezt gondolom nem köll külön edcsetölni, hogy mekkora szenvedéssel jár. Ha égy kicsit fiatalabb akkor fölvágják, mögszögelik, mer különben sosé forna mög. Ha nagy sokára möggyógyúl akkor mögént mögoperálják, mer platina szögek dérágák, mög köllenek máskor is. Ha mög idõsebb, akkor könnyen elgennyedödhet, oszt akkor két hét alatt mögválik ettül a nyomorúságos födi élettül. Ezér nem szabadna még egy fenét sé mondani égymásra, mer azis könnyen visszafelé sülhet el. Dehát embörök vagyunk, oszt ez bihon hamar kicsúszik a szánkon.