Király Attila
Holtak birodalma

Bong a város óriás harangja
Ma már végsõt kondul
Az égen Neptun vibrál
S mint óriás prizma
Szivárvány-hullámokba
Meríti az álom és szél városát

Csupa sugárzás a tér
Színes hulladék a fény
Megbénult szárnyadon lassú égés
Tétován összerogysz egy fekete kõ
Hegyén

Csonthalom-szobrok terein
Elhalt fotonok hevernek
Végsõ nyugalomban s mint zümmög
Az utolsó lény, úgy sajog az uránium-bongás

S fertõzött víz párolog
Sikoly-törmelék-felhõk felé
Míg szellemtestem bejárja a homály-párák
Vonalát
S nem lelek mást csak egy halott
Asszonyt
Kiért utolsót búg még a szent réz.