AZ ÖREG ZSOLTÁROK

Mostanába hamar sötétödik, kint nem igön löhet mán csinálni sömmit, így hamar bekerül az embör a házba. Olvasni nincs nagy türelmöm, a lakáshangosító beröndözésbül mindig politika vagy erõszak gyün, ezöket sé szeretöm nizni. Ráértömbe, vagy unalmamba mögláttam a sifonba három öreg könyvet, legalábbis én azt hittem, hogy könyv, csak mikor a kezembe vöszöm akkor látom, hogy ezök bizon zsótárok, égy mög fényképalbum. Ezt vöttem elõször szömügyre. Az elejin mingyár ott vót a bécsi Károlytemplom színös fényképe. Ez ismerõs vót, mert kukkeron körösztül jó pár éve mán, hogy láttam, az István templom tornyábul. Mikor belelapoztam, akkor láttam sok szép fiatal deli legént, büszke tartású lánt, mög asszont. Voltak elsõ háborúból való katona képek is. Ezök a képek az anyai dédapámékrúl, mög a rokonságrúl valók vótak. Mikor ezöket sorra mögnizögettem, vöttem a kezembe az égyik öreg zsótárt.
Szép bürkötésbe van kötve az elejin mélynyomásu aranybötükkel, annak a neve akijé vót, mög a dátum 1860. Mikor kinyitottam akkor azt láttam, hogy 1859-be nyomtatták Pestön Trattner Károly betûivel. Az elõszót latinul tötték bele, de utána ott a magyar fordítása is. Nagyon sokat nem vót a szótár használva, mer még az aranyozás sincs lékopva, a lapok szélirül, nem hogy a nyálazástúl möglönnének feketödve a sarkai. Úgy elgondoltam, hogy hun vannak már azok a kezek, akik elvitték a templomba nagy néha. Persze, tudom, hogy kint a Kincsös temetõbe, mert a dédapám lánytestvérei-é volt. A másik zsótár mán jóval viseltebb, bele van írva a tulajdonosának a neve, mög högy hol születött 1856-ban. Férhön mönt 1877-be, de az mán nincs oda írva, hogy kihön. Úgy láccik nem érdemölte mög az öreg úr, hogy fölirják a nevit a szentkönyve. Ebbe az elõszó végin az áll, hogy Költ Pestön augusztus 24-ik napján 1866-dik esztendõbe. Az elejin mög az van, hogy a francia nóták és versök szerint. Ez a zsótár mögszógált az áráért. Egy nagyon sokat vót forgatva, mert a gazdája 95 éves koráig használta. A kötése is nagyon mögviselt a lapjai is széthullanak, a sarkokon nagyon mögláccik, hogy a szikkadt újhögyeket sokszor mögnyalták, hogy arrébb tuggyák lapozni, különösen az imádságoknál. Egy írást is tanáltam benne, egy külön kis papíron, szálkás betûkkel ez vót írva, Kellemes boldog új évet, e múlandó világba.
Ezt az asszonyt még én is ismertem, mer a feleségöm dédnagyanyja vót, 1951-ben halt mög, 95 éves korába.