Jóna Dávid
Az Art'húr újság hiteles története

Az Útban vagyunk fõiskolai és a Vadhajtások címû közéleti-kulturális lapot szerkesztettem Zsámbékon a 90-es években. Helyi irodalmi szamizdatokká váltak, támogatás nélküli szerelem-gyermekekké.
1994 õszén Balatoni Imrével ésVarga-Tóth Csabával, egy azóta megszûnt City Grill gyorsétkezdében határoztuk el, hogy egy országos lapot indítunk. Barátaimat, egyetemi csoporttársaimat bevontam a munkába, s Hortay Tamás barátommal elkészítettük a választott alapítványi forma alapító okiratát, melyet a — minket szerkesztõségi ülésekre befogadó Toldi mozi — elõterében írt alá a huszonöt alapító tag, Horváth György a BBS vezetõje és Kövesdy Gábor filmesztéta tanúskodása mellett. Horgos Zsolt népzenész- tanító keresztapaságával megszületett tehát az Art'húr Kortárs Mûvészeti és Kulturális Alapítvány. Elnökeként vezettem a lapot is, a kuratórium tagjai Balatoni Imre és Hortay Tamás lettek. Az irányokat Péterffy Andrással, Elekes Lászlóval, nagyapámmal Jóna Istvánnal  és költõbarátommal Langstadler Csabával egyeztettük. Az elsõ számban deklaráltuk azon elveket, melyeken a lap ma is nyugszik, meghatároztuk önmagunkat (non-profi-t, nyitott, aktuálpolitikamentes stb.).
Az újság saját költséggel készült, s a lelkesedés tartotta fenn. Magam nyomdászkodtam Havasi Mártonnal és Marschalkó Eszterrel, a lapot is magunk hajtogattuk, a tagoknak, szerzõknek postáztuk. A velünk egyszerre induló Odeon Art Videotéka volt – s ma is az egyik –, törzshelye a lapnak.
Az elsõ három szám Jenei Gabriella tördelõi munkája, utána három évig Hazslinszky Ákos dolgozott rajta, azóta Windisch József tervezi az arculatot. A korrektúrát az elsõ számtól kezdve Dr. Gasparics Gyula és Dr. Kovács Erzsébet készítette nagy precizitással (az esetleges hibáka tördelés nyomán és a bizonytalankodó számítógépek miatt keletkeztek).
Az Art'húr elsõ korszakának tizenöt számában közel kétszáz szerzõ publikált. A lap A/4 formátumban 2000 - 2500 példányban jelent meg.
Néhány szám erejéig a Debreczeni László szerkesztette Filmhírek; a Fuchs Lehel - Medgyessy Gabriella féle Szellemkép (Magyar Amatõrfilm Szövetség); a Fésû József szerkesztette Nyakashegy címû tájvédelmi lap elõfizetõi kapták meg a lapot.
Külön köszönet a Zsámbéki Fõiskolának, mert hallgatólagosan engedte, hogy számítógépén készüljön a tördelés, s öt szám erejéig nyomdagépein a sokszorosítás is. Köszönöm a fõiskola tanárainak, hogy támogatták a lapot, és Krekó Erzsébetnek, hogy munkaidõ után is gépelt nekünk.
Az elsõ számban publikált Péterffy András filmrendezõ - egyetemi tanár, Biegelbauer Pál természetgyógyász-pap, Dorkovics Ágnes költõnõ is. Varga-Tóth Csaba elindította a Gyerekszemmel rovatát és az Útközben címû esszé sorozatát; én a Rébusz bácsi meséit. A másodikban szerepelt Orbán Ottó költõ, Cakó Ferenc aranymedve díjas animációs filmrendezõ, Gõbel Orsolya pszichológus, Gabnai Katalin drámapedagógus, fõiskolai tanár, Mihálka György tanár- gyermekvers szerzõ és Géczi János (akkor még veszprémi) író is. Ponyiczky László az Art'húrnak készített riportot Jancsó Miklós filmrendezõvel, Hikisch László Binder néven publikáló barátjával pedig, Kobayashi Ken-Ishiroval. Langstadler Csaba elindítja az Elme zarándokútja rovatot. A harmadikban címlapgrafikát készített Bükkösy Bea; bemutakozott Balatoni Imre szerkesztésében a Wi zenekar; Szõke János Zolnay Pálról készített riportfilmjének töredékeit közöltük; elindult Kristófi Ákos Felvonásköz rovata; Elekes László Canis Familiaris novellájával, Utassy József egy kedves levél kíséretében Négy haikuval lepett meg minket. A negyedikben Karlheinz Stockhausen kortárs német zeneszerzõ jelenléte volt az unikum. R. Székely Julianna, a Magyar Hírlap publicistája, a Jóslat címû írásával jelentkezett. Kristófi Ákos riportjában Dr. Süpek Ottó emlékezett Lohr Ferencre a legendás hírû hangmérnökre; ismét publikál Orbán Ottó és Biegelbauer Pál. Sziráki Éva népmûvelõ a Múzsák táborának mûveibõl válogatott, Rab András pedagógiai hitvallásáról ír. Ebben a számban található Vitéz Hegyi Flórián vásárhelyi fafaragó bemutatkozása.

Verõ László a Király utcai könyvesházában befogadta az Art'húrt, Klausmann Viktor a TV1-en készült riport keretében meghirdette a szerkesztõségi ülést. Tarján Tamás irodalomtörténész jellegzetes ifjonti ábrázatú színes olvasmánynak titulálja a lapot, amit írása szerint egy szuszra olvasott el.

Az ötödikben Farkas Csaba biatorbágyi lapszerkesztõ a Helyzetképtár, Kéri Judit a Játékszíntér rovatát indította; egy különleges mikszáthi hang jelent meg Kohári Csaba írásai által az Art'húrban; Szilágyi Erzsébet szociológus, egyetemi tanár a Monthy Phyton jelenséget dolgozta fel tanulmányában; John Kempton Leonard Cohenrõl írt; Louis Viktor bemutatkozó cikke Mindenki fejében van egy zenekar címmel jelent meg; Kõrösi András verseit, Elekes László újabb novelláját közölte.
Megjelentek még Dr. Gyökössy Endre gondolatai és Pierrot Az utolsó karácsony címû számának szövege is.
A hatodikban ünnepeltük a létünket a Dühös ifjúság címû írásommal. Szûk Balázs debreceni és Csikor Ottó, az Új Magyarország újságírója, szerzõként jelentkezett az Art'húrba. Elindult a Fényûzõ címû filmes rovat Hajas Tibor gondolataira támaszkodva. A szám különlegessége: Miltényi Tibor fotó-összeállítása Mike Tamás és Steinberg Johanna wündsdorfi fotói, melyet elsõként közöltünk az országban (késõbb év fotója díjat nyert kategóriájában). Szilágyi Erzsébet A szappanopera, mint kommunikációs mûfaj címû tanulmányát H.Maderspach Kinga riportja, és a Dallas nézési tanácsaim egészítették Kõrösi András rovatává, amely a Nézõ(ke) nevet kapta.
A hetedik Art'húr szám a versemmel indul, a bevezetõ cikk pedig Art'Expo kiállításon való részvételünket értékeli. Itt jelent meg elõször Dömötör László kitûnõ verseivel, s (a rendezvényünk díszlettervezõjének) Weinber Anita írásával. Péterffy András a film 100 éves szülinapjára Szenvedélyes mozgóképfogyasztó vagyok, Kohári Csaba Szócséplés a pipafüst, a vörösbor és a film ürügyén címmel írt; Hazslinszky Ákos a Szörcsfilmet mutatta meg, a lap végén elõször jelent meg az idézetek csokra a: Mojzsák.
A nyolcadik, az elsõ tematikus szám, a Csendrõl szólt. Címlapot Assai Péter fotóiból készítettük. Szerintem a legérdekesebb számunk. A teljes szöveg alá kotta-hátteret nyomtunk. Elõször publikált Szabolcsi Erzsébet kunszentmiklósi magyar–latintanár. A Csendet fogalmazta meg Szigethy Gábor színházi szaktekintély, Szatlóczkyné Gajdóczky Zsuzsanna fõiskolai tanár, Szilágyi Erzsébet, Bereményi Géza és Tarbay Ede írók is. Válogatásunkban félszáz író, költõ szerepelt. Bemutatkozott a hozzánk kapcsolódó pantomim csapat is, Török Roland és Rab László.
A kilencedik számunkra a Thesszaloniki - Katherini utunk után került sor, melyen tizenhatan vettünk részt (Olvasható Langstadler Csaba írásában). A címlapra Molnár C. Pál grafikáját tehettük a család jóvoltából. Dömötör László Egy házasság margójára címû kitûnõ írása jelent meg az Art'húrban. Hazslinszky Ákost a Laurie Anderson koncert ihlette meg; Szûk Balázs Gothár Péter filmrendezõvel beszélgetett; Kohári Csaba Velencei képeslap címû írását közöltük. Itt publikált elõször Jassó Judit, Nyírfalvi Károly és Kollár Csaba (*) is.
A tizedik, a Maszk tematikus szám, Bari Károly képversével a címlapon készült el. A fõcikket Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor írta. Gõbel Orsolya, Langstadler Csaba, Szabolcsi Erzsébet, Nyírfalvi Károly és Kohári Csaba a fõbb játszótársak. Elõször jelent meg Mátrai Krisztina, Novák Károly, Iváncsik Edda és Issekutz Erzsébet.
A tizenegyedik szám több újdonsággal állott elõ. A Tolnai Wessely Gábor színei feldobták a lapot (pl.: korÁLLATOK); elindult a cigány kultúra bemutatására a Romdoc címû rovat, Pfeszter Géza szerkesztésében, Dr. Várnagy Elemér egyetemi tanár felvezetésében, Pethes Mária, Szécsi Magda, Choli Daróczi József és Tarbay Ede verseivel. A Metál Ejnstein novellámmal, Dömötör László kitûnõ verseivel, Szûk Balázs Ártatlan provokátorok cikkével, Józsa Tamás A játék címû novellájával izgalmas számot raktunk össze. Ismét hat-hét új szerzõ, közülük kiemelkedik Dabis Balázs Silvius elsõ megjelenése a lapban az Utolsó cigaretta címû verse és a Jetro Tull albumról írt cikke.
A tizenkettedikben jelentettük meg az Etikai kódexünket, melynek elfogadása az Art'húr tagság feltétele lett. Ezt a számot Langstadler Csaba fõszerkesztõként vezényelte. Wessely Gábor írásai és Sziráki Zsolt illusztrációi uralták a fõhelyet. A szokásos írógárda mûvei mellet Mohi Sándor operatõr Szívbalzsam, Horgos Zsolt Tarjáni elégia és Kõszegfalvi Ferenc Szegény gyalogjáró dilemmái címû munkái jelentettek új színt. Lélekrezsó címmel Langstadler Csaba és Biegelbauer Pál barátommal állítottunk össze egy lírai-filozófiai blokkot.
A tizenharmadik számot már Windisch Józseffel ketten készítettük, párhuzamosan az Interneten való megjelenésünkkel (http://arthur.netstudio.hu). Az Art'húrka közben három éves lett - írtuk le Gõbel Orsolyával nehéz gyerekkorának ismérveit.
A lelkes, sokak által szeretett Gyerekszívvel rovat a negyedik oldalra került Szabolcsi Erzsébet mellé, aki a református gimnázium tanáraként a Pincecímû diáklapból, s késõbb a hölgyszerzõk által írt haiku termésbõl válogatott. Támogató-szerzõként jelent meg ebben a számban a szentesi Vecseri Gyula Gábor. A tervezett tematikus számból rovattá zsugorodott Miss Art'húr fõcikke Madarász Tiborné egyetemi tanár értekezése volt a nõi logikáról. Karinthy Frigyes A lányok és Novák Károly A néni címû novelláját közöltük. A színházi rovatot Szabó Bernadett vette át, Teát-rummal megnevezéssel.
A tizennegyedik, a Csúsztatások száma, már az Alfa nyomdában készült.

Az alapítványban is történtek változások: Balatoni Imre helyett Hazslinszky Ákos dolgozott már két éve az alapítványban. Az alapító-okirat formai változtatásával együtt Windisch József és Fuglinszky Ádám vette át a kuratóriumi tagságot Hortay Tamástól, aki a gazdasági ügyvivõnk maradt, és Hazslinszky Ákostól. Megjelent közben Karinthy Frigyes filmes írásaiból készült könyvünk A gép hazudik címmel, melyet Nagy Csaba nagykanizsai író tagunk válogatott és szerkesztett.

Langstadler Csabával költõi pengeváltásba kezdtünk, okulására és szórakoztatására olvasóinknak. Szívbalzsam néven alkalmi versrovat állt fel, melyben a kaposvári Zsobrák János, a szekszárdi Király Attila, Sárosdy Kristóf és Jatzkó Béla is szerepelt. Nagy Csaba a Szezon és Távkapcsoló címû írásával jelent meg az Art'húrban. A vezércikket az alapítvány új kuratóriumi tagja, a joghallgató Fuglinszky Ádám írta a tematikus blokkban.
A cikkeket Kohári Csabával, Sólyom Péterrel írtuk. Lányi András Ligetes cikkébõl utánközöltünk; Wessely Gábor Korlexikonját tettük a 13. oldalra. Kovács József egyetemi tanár, néprajzkutató Bodnár Edérõl emlékezett; Marschalkó Eszter Birger Sellin a Lélek börtöne címû könyvét mutatta be. Dömötör László Sportrovatában Illés Éva szociológus-hegymászó írásaiból válogatott.

Megjelent a könyvem, az Elmélkedés a médiapedagógiáról, alapítványi kiadásban, Windisch József tördelõ segítségével.

A tizenötödik a Kegyelem száma. Ebben a számban jelentek meg Nagy Csaba és Mika Bernadett írásai; Juhász Gyula Arthur címû novellája. Játékmesterként vezettem fel a rovatot, melyben törzsszerzõinken kívül református és evangélikus lelkész is írt. Severa Dalma és Czinege Zsolt grafikái is megjelentek a lapban. A Sportrovatban, egy snowboardos, nevezetesen Nagy Csaba mutatkozik be.

Itt majd egy éves szünet, haldoklás és pénztelenség.

Dömötör László hajóján történt tizenhat art'húros jelenlétével az újjáélesztés. Nagy Zoltán vette kézbe marketing koordinátori munkakörben a lap menedzselését. Elkezdõdik az Art'húr második korszaka (!?!)

 


(*): Az eredeti cikk így jelent meg, ezért Kollár Csaba helyreigazítási kérelme nyomán itt helyesbítek:
Kollár Csabának az Art'húrban való publikációja elõtt már jelent meg verse, sõt kiadott két kötetet is.
(a szerk.)

Vissza